Mit jelent: Polgári szertartás?
A polgári szertartás az anyakönyvvezető előtt, két tanú jelenlétében megkötött házasság. Magyarországon ez az egyetlen szertartás, amely jogi értelemben házasságot hoz létre: az egyházi esküvő önmagában nem keletkeztet polgári jogi házassági köteléket, bármilyen ünnepélyes is.
Hogyan zajlik?
A szertartás rövid, jellemzően negyed óra körüli, és nagyjából ugyanaz a váza mindenhol:
- bevonulás, majd az anyakönyvvezető köszöntője,
- a hivatalos kérdés és az igen, majd az eskü elmondása,
- a gyűrűhúzás,
- az aláírások: a pár és a két tanú aláírja az anyakönyvet.
A köszöntő és a zenei betétek testreszabhatók, de a hivatalos kérdés, az eskü és az aláírás a szertartás kötelező, nem elhagyható része.
Kell-e mellé egyházi szertartás?
Nem kötelező. Ha viszont egyházi esküvőt is szeretnétek, a legtöbb felekezet azt kéri, hogy a polgári házasságkötés már megtörtént legyen. A pontos sorrendet a plébánián vagy a lelkészi hivatalban érdemes egyeztetni, mert felekezetenként és gyülekezetenként eltér.
Kit hívjunk a polgárira?
Sok pár szűk körben tartja a polgári szertartást, és a nagy vendégsereget csak a lakodalomra hívja, mások pedig a polgárit teszik meg a nap fő szertartásának. Ha a két esemény külön napra vagy külön körnek szól, a meghívón érdemes külön-külön jelezni, hova és mikor várjátok az adott vendéget – erre való a Meghívom eseményenkénti meghívása és visszajelzése.